A munkahelyen mindenféle sérülés előfordulhat, ami a munkaadónak és a munkavállalónak egyaránt értékes időbe és pénzbe kerülhet.

Vizsgáljuk tehát meg a leggyakoribb munkahelyi sérüléseket, és néhány biztonsági tippet is mutatunk, amelyek segítenek megelőzni őket.

A megcsúszások, az zuhanások és az esések a munkahelyi személyi sérülések egyharmadát teszik ki. A felmerülő sérülések közé tartoznak a fej-, a hát- és a nyaki sérülések, a csonttörések, a vágások, a ficamok és a meghúzott izmok.

A munkahelyi esések leggyakoribb okai a következők:

·       Csúszások: kiömlött folyadékokon, nedves vagy olajos felületeken, időjárási veszélyek miatt, például jeges lépcsőkön, vagy folyosókon és laza szőnyegeken.

·       Botlások: Gyenge megvilágítás miatt, rendetlenség következtében, ráncos szőnyegben, fedetlen kábelekben, csövekben és egyenetlen járófelületeken.

Az ilyen típusú munkahelyi balesetek megelőzésének 3 kulcsa van: jó elrendezés, minőségi járófelületek és megfelelő cipő. Ezen túlmenően az alkalmazottakat arra kell ösztönözni, hogy jelentsék azokat a területeket, ahol rendetlenség, eltömődés, kiömlés vagy károsodás van.

Balesetek bárkivel történhetnek, ha nehézgépekkel dolgoznak, bár gyakoribbak a gyárakban, mezőgazdasági és építőipari berendezésekkel dolgozók körében. A nem megfelelően burkolt gépek biztonsági kockázatot jelentenek. Amikor a testrészeket a védőburkolattal nem rendelkező gépek szabad mozgó alkatrészei vagy repülő tárgyai elkapják vagy megütik, az eredmények gyakran katasztrofálisak. A gépekkel kapcsolatos sérülések hosszú és borzalmas listája magában foglalja a kezek és karok összetörését, az elvágott ujjakat, a vakságot, stb.

A mechanikai veszélyek megelőzésének legjobb módja az, hogy ne feledje, hogy minden olyan gépalkatrészt, funkciót vagy folyamatot, amely sérülést okozhat, el kell kerülni, és mindig gondoskodni kell a megfelelő kezelői képzésről, valamint a védőruházatról.

Ahol bármilyen jármű van, ott balesetveszély is lehet. Ide tartozik az elütés vagy elgázolás, a járműről történő leesés, a járműből leeső tárgyak ütközése és egy felborult jármű összetörése vagy elakadása.

Az ilyen típusú balesetek elkerülése annak felmérésével kezdődik, hogy ki a veszélyeztetett, valamint, hogy hol és mikor fordulnak elő ezek a balesetek leggyakrabban. A megelőzési intézkedéseket csak ezután lehet megállapítani. Szükséges a munkahely járműves tervezése, biztosítva ezzel, hogy az összes elrendezési útvonal mindig elkülönítse a gyalogosokat és a járműveket, és minden akadályt jól láthatóvá tegyen. Az irányok, a sebességkorlátozás és az elsőbbségi táblák szintén hasznosak.

Az ismétlődő stressz-sérülések (RSI-k) a munkahelyi sérülések egyre gyorsabban növekvő kategóriája, és több mint 100 különböző típusú munkahelyi sérülésből állnak, és elég súlyosak ahhoz, hogy blokkoló és gyengítő fájdalommal gátolják az egyszerű tevékenységeket. Sőt, véglegesen károsíthatják a munkavállaló képességét arra, hogy munkáját elvégezze.

Az ilyen típusú sérülések okai a következők:

·       Helytelen emelés, vagy nehéz tárgyak kézi emelése. Bizonyára hallotta, hogy bármit a térdével emeljen, ne háttal. Különösen olyan tárgyak mozgatásához, amelyek súlya meghaladja az 50 kg-ot, munkatárs vagy emelőeszköz segítségét érdemes igénybe venni.

·       Nincs szünet: Ismétlődő mozgás esetén rövid szünetekre van szükség, különben a munka végül a test fizikai kopását eredményezheti.

·       Intenzív munkavégzés: Állandó gépelés és kattintás megerőlteti az izmokat és az ízületeket.

A kulcsa e sérülések megelőzésének az ergonómia! Az ergonómia a munkának a test igényeihez való igazítás tudománya, amely egyszerű és viszonylag olcsó sérülésmegelőzési megoldásokat kínál. Az ismételt mozgást igénylő feladatok ellátására kijelölt dolgozóktól meg kell követelni, hogy gyakori szüneteket tartsanak pihenés vagy nyújtás céljából, és kézi vagy mechanikus emelőeszközöket kell biztosítani minden 50 kg-nál nehezebb anyaghoz.

A munkahelyi robbanásokat és tűzeseteket gyakran olyan kockázati tényezők okozzák, mint a hibás gázvezetékek, a nem megfelelően tárolt éghető anyagok, vagy nyílt láng használata. Az ebből eredő sérülések magukban foglalják a légzőrendszer károsodását, a különböző mértékű égési sérüléseket és akár az esetleges torzulásokat is. A robbanások és a tűzesetek a munkahelyi sérülések 3 százalékát teszik ki, és az összes valószínű munkahelyi balesetnél a legmagasabb a balesetek aránya.

Az ilyen típusú balesetekhez általában 4 típusú sérülés kapcsolódik:

·       Elsődleges robbanás: Ezek a testszövetekre gyakorolt ​​nyomás hatására következnek be, amelyek befolyásolják a füleket, a tüdőket és a gyomor-bél traktust.

·       Másodlagos robbanás: Ez akkor fordul elő, amikor repülő tárgyak csapnak a közeli dolgozókra.

·       Harmadlagos robbanás: A nagy energiájú robbanások valakit felemelhetnek a földről.

·       Negyedleges robbanás: Minden más, ami egy robbanás következménye, például összetörési sérülések, égési sérülések és mérgező anyagok belégzése.

Ezt megelőzni a megfelelő tűzbiztonsági intézkedések betartásával lehet.

A munkavállalók védelmének és a munkahelyi sérülések megelőzésének legjobb módja a munkahelyi biztonság holisztikus megközelítése. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazottak rendelkezzenek megfelelő védőfelszereléssel, megfelelő képzettséggel a munkájuk elvégzéséhez, valamint azt, hogy a létesítmény megfelel-e a törvényi és a környezetvédelmi előírásoknak.